Szerdai döntésével a kormány 206 milliárd forintot csoportosított át a Gazdaságvédelmi Alapból. Abból az alapból, amelyben már tulajdonképpen nincs is forrás, vagyis ezek a költések már a deficit növelésével járnak.
Magyarország exportszerkezete jelentős változáson esett át az elmúlt hat évtizedben. Ennek a változásnak a hálózatkutatás eszközeivel történő vizsgálata váratlan eredményekkel szolgál és hozzásegíthet minket ahhoz, hogy sikeres regionális gazdaságfejlesztési stratégiát alakítsunk ki.
A koronavírus-járvány folyamatos nehézségeket okoz a magyar gazdaságban, a kis- és középvállalkozások jelentős része különösen nehéz helyzetben van. Érdemes ugyanakkor a cégvezetőknek nyitott szemmel járnia, hiszen rengeteg olyan lehetőség van, amelyet kihasználva új üzleti lehetőségeket, új üzleti partnereket találhatnak, melyek segítségével könnyebben lábalhatnak ki a krízisből.
A hazai feldolgozóipari középvállalatok nehéz pályán és bizonytalan körülmények között elért stabilitása értékes, mivel a magyar feldolgozóipar egyik még kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik. Ez a vállalati réteg a német Mittelstandra jellemző kedvező fejlődési jegyek egy részével is rendelkezik, amelyek közül többek között kiemelhető a családi tulajdon jelentősége, a lokális, illetve regionális beágyazódás, valamint a lépésről lépésre megvalósuló inkrementális innovációs tevékenység. Ezek a cégek a versenyképesség magas útját követik, még ha annak korai stádiumában is helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a középvállalatok egy része még nem kiforrott Mittelstand-cég, de az kijelenthető, hogy egy részük ebbe az irányba tart.
Az európai összevetésre alkalmas (ESI) konjunktúraindikátor a válság alatt Magyarországon kedvezőbben alakult, mint a visegrádi régió, illetve az eurozóna átlagában. Májusban megindult a hangulatindex javulása, amelynek során hazánk megőrizte előnyét a két országcsoporttal szemben. A bizalom relatíve kedvező szintje, gazdaságpszichológiai oldalról támogatja a gyors „V” alakú visszapattanást. Ezt az egyes ágazatok várakozásai is alátámasztják.
A tavalyi volt a második év, amikor alacsonyabb profitot tettek zsebre az európai privátbankok, annak ellenére, hogy 2019-ben jól teljesített a pénzügyi piac. Sok szolgáltató nem tudta meglépni azokat a változásokat, amelyek szükségesek lennének a működési modell átgondolásához, miközben a költségek jelentősen felemésztik a profitot – írja a McKinsey friss tanulmányára hivatkozva a Financial Times.
Hiába gondolják a legtöbben azt, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai törték le Budapesten az egekbe törő lakáspiac szárnyait, a visszaesés enélkül is várható volt, és nem csak a kedvezményes lakásáfa bedarálása miatt. Az elmúlt 2,5 év fővárosi statisztikái alapján mutatjuk, mi is történt valójában az új építésű lakóingatlanok piacán.
A francia gazdaságösztönző csomag ősszel legalább 100 milliárd eurós lesz, a 460 milliárd eurós ágazati intézkedéseken felül, amelyeket már beindított a kormány a koronavírus-járvány kezdete óta - jelentette be Emmanuel Macron államfő kedden, a francia forradalom ünnepén adott hagyományos élő televíziós interjúban.
A korábban jelzettnél nagyobb mértékű lehet a költségcsökkentő programban tervezett létszámleépítés a Daimler járműipari konszernnél a német dpa hírügynökség szerint.
Kedvezményeket adna a fukar északi tagállamoknak Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a következő EU-s költségvetési hozzájárulásukhoz, hogy ezzel tegye számukra elfogadhatóbbá az újjáépítési alapot. Az elmozdulás a források szerint jó, de még mindig sok a vitás pont, főleg az alap összetételét illetően.
Elképzelhető, hogy ősszel robbanni fog a koronavírus-járvány nyomán a vállalkozásokat és családokat sújtó súlyos gazdasági válság miatti társadalmi feszültség Olaszországban - mondta Luciana Lamorgese belügyminiszter csütörtökön. Ugyanebben a nyilatkozatban humanitárius folyosók létrehozását is szorgalmazta Líbia és Európa között az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében.
Minden negyedik munkavállaló sokkal, 2 órával többet dolgozott a home office ideje alatt. De nem csak ez az oka annak, hogy 100 dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz - derül ki az első, a koronavírus munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, átfogó magyar kutatásból. A kiélezett helyzetben valóban kiderült, hogy a dolgozók nem díjazzák, ha a menedzsmentnél hiányzik a humánus magatartás, ha csak az alacsonyabb pozícióban levők bérét csökkentik, vagy ha berendelik dolgozni a kisgyerekeseket is.
Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.
Boris Johnson brit miniszterelnök kizárta vasárnap megjelent nyilatkozatában annak a lehetőségét, hogy kormánya a 2008-2009-es globális pénzügyi válság utáni költségvetési megszorításokhoz hasonló szigorításokat alkalmazzon a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint valószínű, hogy az eurózóna már túl van a válság nehezén - írja a Reuters. Az elnök biztosat nem mert mondani, mert tart a második hullámtól.
Júniusban tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése, ami azt jelzi, hogy hamarosan megérkezhet a munkaerő-piaci fordulat. A munkanélküliek számának korábbiakhoz képest lassabb növekedése egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni. A következő hónapokban akár már csökkenhet is a munkanélküliség, ha a gazdaság a harmadik negyedévben maga mögött hagyja a mély recessziót.
Habár a járványnak még nincs vége, az alagút végén a fény már halványan dereng. Ezért most már érdemes összehasonlítani a járvány negatív hatásainak csillapítása érdekben hozott intézkedéseket a különböző országokban. Vajon tényleg hasonlóan gondolkodik Donald Trump amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Angela Merkel kancellár? Ha a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre gondolunk, akkor kétségtelenül felfedezhető hasonlóság a gazdasági hatások és a mentőcsomagok tekintetében. A különböző mérettel és makrogazdasági mutatókkal rendelkező országokat természetesen más-más mértékben sújtotta a járvány, mégis a válságcsomagok sok hasonlóságot mutatnak a problémák enyhítésének a megközelítésében annak ellenére is, hogy különböző történelmi tapasztalatokkal és gondolkodásmóddal rendelkeznek.
A svéd pénzügyminiszter szerint a kormánynak sosem állt szándékában azért egy enyhébb koronavírus-korlátozást bevezetni az országban, hogy ezzel védje a gazdaságot – írja a Bloomberg.
600 millió eurós segélycsomagot hoztak létre az Austrian Airlines osztrák légitársaság talpra állítására, ezen összeg negyedét az állam biztosítja - jelentette be Sebastian Kurz kancellár hétfő délután egy bécsi sajtótájékoztatón.
Európa 50 éven belüli harmadik válsága éppen csak elkezdődött, miután a 2020-as évek egyik időbeli rokonát az 1970-es években lelhetjük fel, ezért elhúzódó válsághelyzetre számíthatunk, véli Matolcsy György.